Farkas Viktóriát, a Romániai Máltai Segélyszolgálat aradi szervezetének elnökével abból az alkalomból készített interjút a nyugatijelen.com, hogy június 30-án lezárult a szerbiai, illetve bosznia-hercegovinai árvízkárosultak javára elindított gyűjtés.
Beváltak-e az árvízkárosultak javára történt gyűjtéshez fűzött reményeik?
– Ha az ember karitatív munkát végez, gyűjtést szervez, nem készíthet megvalósítási terveket. Annak örvendünk, amit kapunk. Azzal együtt, hogy nálunk az adakozási kultúra és kedv elmarad a nyugatitól, a jószívű emberek felajánlottak 125 kilogramm kristálycukrot, rizst, étolajt és búzalisztet tartalmazó tartós élelmiszert. Ezen kívül 12 csomag ásványvizet, 3 kilogramm mosószert adományoztak. Közülük kiemelkedik az a család, amelyiknek a tagjai a tartós élelmiszerek mellett 72 doboz konzervet is felajánlottak. Éppen ezért a rászorultak, illetve az aradi máltások nevében köszönetet mondok mindazoknak, akik az elmúlt másfél hónap alatt adományaikkal megkerestek, akiket a szervezetünk egy-egy tagja naponta fogadott. Jelenleg az adományoknak a kolozsvári útra történő előkészítése folyik. Ugyanakkor felkértük az Arad Megyei magyar gazdákat is, hogy lehetőségeikhez mérten gázolajadománnyal járuljanak hozzá a tartós élelmiszereknek a célba juttatásához. Meg is tették, közel kétszáz liter gázolajjal járultak hozzá a segélyszállítmány szállítási költségeihez, amiért nekik is köszönetet mondok. A csíksomlyói zarándoklaton járt 12 tagunk, illetve a velünk utazók között gyűjtést hirdettünk az árvízkárosultak javára. Az így összegyűlt 440 lejt is a jelzett célra fordítjuk. Tehát a fent említett adományokat küldjük a kolozsvári gyűjtőhelyre, ahonnan célba juttatják azokat.
Milyen események emelkednek ki az idei tevékenységükből?
– A kisebb-nagyobb segélycsomagok – kérvények, illetve az elvégzett szociális ankétok nyomán zajló – szokásos, rendszeres kiosztását a raktárcsoport tagjaival hetente, pénteken végezzük. Emellett a legnagyobb volumenű munka a természeti csapások által sújtott hazai, illetve külföldi vidékek lakosságának a megsegítése volt. Az elmúlt húsz évben ugyanis öt alkalommal jártunk segélyszállítmányokkal természeti csapás sújtotta helyeken. Április 26-án Nagyenyeden tartották a Máltai Segélyszolgálat országos szervezetének a zárszámadó közgyűlését, ahol már elkezdtük a hagyományos programoktól eltérő tevékenységeknek a szervezését. A szervezet életében az elmúlt fél évben két olyan esemény is történt, amelyek lelkileg is megrázták a szervezet tagjait. Idén ugyanis első alkalommal esett meg, hogy a nyilvántartásainkban szereplő rászorultaknak nem tudtuk kézbesíteni a húsvéti csomagokat, mert a németországi partnereink betegség, illetve előrehaladott kor miatt nem tudtak idejében ellátogatni hozzánk. Húsvét után érkezett egy kisebb segélyszállítmány, amit kiosztottunk.
Folytattuk a szociális programunkba foglalt tevékenységünket, de részt vettünk az Aradi Magyar Majális idei rendezvényén is, illetve mindazokon a falunapokon, vidéki ünnepségeken, ahova meg szoktak hívni. Ezeken a rendezvényeken a ruhaneműt tartalmazó tombolatárgyainkért adományokat fogadunk el, amelyeket szociális célokra fordítunk.
Idén emlékeztünk meg dr. Almási Béla halálának az ötödik évfordulójáról, amikor arról is beszéltünk, hogy a doktor úr milyen nagy szerepet játszott a Máltai Segélyszolgálat életében Arad megyében, két évtizeddel ezelőtt történt létrejöttében és fejlődésében. Szervezetünk életében az elmúlt hónapban újabb szomorú esemény zajlott le, amikor a Temesvári Egyházmegyében az ottani Máltai Szeretszolgálat elnöke, dr. Bárányi Ildikó elhunyt. Neki alapító tagként, az előbb említett Almási Bélával együtt, nagyon fontos szerepe volt a máltai fiókszervezetek megalapításában, munkájuknak a megszervezésében, a karitatív munka hatékonnyá tételében. Bárányi Ildikó a nagyenyedi zárszámadó közgyűlésen még az ambiciózus terveiről beszélt, amelyeknek a megvalósításában azonban betegsége és halála meggátolta. A temetésén nemcsak a filiák, hanem az országos szervezet vezetői, tagsága, sőt – író lévén – a Román Írószövetség megbízottai is részt vettek. Rá valóban érvényesek Shakespeare szavai: „Megcélozni egy álmot, Meghódítani a világot, Mindig bízni és remélni, Így kell az életben élni”. Hitvallásához híven, mi is megpróbálunk Bárányi Ildikó szellemében élni és dolgozni.
Vannak-e hosszú távú terveik?
– A Máltai Segélyszolgálat Aradi Szervezete is szeretne egy szociális intézményt alapítani, csakhogy a használaton kívüli épületek karitatív célra történő kiutalásának nagyon sok jogi kerékkötője van. Ezenkívül az oktatási intézményekkel, illetve kórházakkal meglévő kapcsolatainkat fenntartottuk, főként ruhaneműből álló segélyeket irányítottunk feléjük. Továbbra is támogatjuk a gyoroki és a honctői kórházakat.
Van-e olyan tevékenységük, ami különös érdeklődést vált ki a lakosságban?
– Ilyen az aradi, illetve megyei időseknek, betegeknek a szegedi Medicenter Klinikán történő gyógykezelésre való utaztatása. Ilyen ügyben a máltai kisbusz idén 12-szer járt Szegeden. Éppen ezért a szegedi klinikával májusban felújítottuk a gyógykezelésre irányuló keretszerződést.
Milyen rövid távú terveik vannak?
– Mivel hamarosan beköszönt a falunapok időszaka, júliustól a programunkat is úgy alakítjuk, hogy a ruhanemű tombolacsomagjainkkal fel tudjuk keresni a nagy tömeget vonzó rendezvényeket, ahol a tombolák mellett palacsintát is sütünk. Az innen begyűlő pénzből, a rászorult családjaink gyermekeinek tanszercsomagokat kívánunk vásárolni. Az ilyen helyzetben lévő nyolc-tíz hátrányos helyzetű nagycsaládnak megpróbálunk könnyíteni az iskolakezdési gondjain. Ezzel párhuzamosan, állandóan foglalkozunk a hozzánk forduló idősekkel, akiknek mindenfajta gondjaikban, még az idősek otthonába történő elhelyezésükkel is foglalkozunk.
Biztosított-e a karitatív munka jövője, van-e máltás utánpótlás Aradon?
– Fájó pontunk az utánpótlás kérdése, mert az országos közgyűlésen igen kellemetlen helyzetben vagyok, amikor felolvassák: Aradon nincs utánpótlás. Éppen ezért, hátrányos helyzetű fiatalokkal szeretnénk megkedveltetni a karitatív munkát, ezért egy csoportjukat a Kisiratoson induló máltai táborba kívánjuk küldeni, ahol közelebbről megismerkedhetnek a máltai munkával, a karitatív tevékenységgel. Hátrányos helyzetűekről lévén szó, mi állítjuk ki számukra a táborozáshoz szükséges csomagot is, ami ruhaneműt, tisztálkodó szereket és kellékeket tartalmaz. A tavalyi esetből tanulva, amikor a fiataljaink egy része nem óhajtott részt venni a kisiratosi máltai tábor munkálatain, idén kissé tapasztaltabb, a karitatív munkával valamilyen módon kapcsolatban lévő fiatalokat kívánunk odaküldeni. Abban reménykedem, hogy ei tábor alkalmával összehozunk egy olyan ifjúsági csoportot, ami ősztől beindítva, felügyelve, folyamatosan beépül majd a munkánkba.
Magyar Kurír
