A pápa Leonardo Sandri bíborost, a Keleti Egyházak Kongregációjának prefektusát, majd Agostino Vallini bíborost, római helynökét fogadta április 14-én délelőtt. Délben a XIII. Leó által Anagniban alapított Pápai Kollégium tagjaival találkozott.
A Vatikáni Rádió tájékoztatása szerint a Szentatya köszöntötte a szeminaristákat, akik gyalog érkeztek Anagniból Rómába. Kiemelte: ez a zarándoklat szép jelképe képzésük útvonalának, amelyet lelkesedéssel és kitartással Krisztus szeretetében és a testvéri szeretetközösségben kell végigjárni.
Az intézményt XIII. Leó pápa 1897-ben alapította a Róma környéki papnövendékek képzésére, majd egy motu proprióval a jezsuitákra bízta és engedélyezte a filozófiai és teológiai diplomák kiadását, amely 1931-ig érvényben volt. 1911-ben X. Piusz pápa tette nagyszemináriummá Lazio tartomány déli egyházmegyéje számára. 1923-tól annak északi részéről is ebbe az intézménybe küldték a szeminaristákat. 1984-ben került a Lazio tartomány püspöki konferenciája irányítása alá a kollégium. A Lazio egyházmegye szolgálatában levő regionális szemináriumnak az a hivatása, hogy a papságra készülők számára a hivatásukat termékeny apostoli valósággá alakítsa át. A szeminárium célja, hogy a jövendőbeli papokat az imádság, a tanulás és a testvériség légkörében készítse fel. Ez az evangéliumi légkör, a Szentlélekkel és emberséggel teli élet teszi lehetővé, hogy akik kikerülnek a szemináriumból, azonosulni tudjanak Jézus Krisztus érzéseivel, az Atya és az Egyház iránti szeretetével és odaadásával Isten népe iránt.
„Kedves szeminaristák! Nem egy mesterségre, egy vállalat alkalmazottainak vagy egy bürokratikus szervezet hivatalnokainak készültök” – fordult a pápa a szeminaristákhoz. „Jézusnak a Jó Pásztor képéhez hasonló papokká váltok, hogy olyanok legyetek, mint Ő, hogy legeltessétek nyáját. A Szentlélek viszi végbe együttműködésünk által ezt a folyamatot. Alázatosan fel kell ajánlani magunkat. Be kell lépnünk abba, amiről Szent Pál beszél: „nem én élek, hanem Krisztus él bennem” (2Gal 2,20). Csak így lehet diakónussá, pappá válni az egyházban, csak így lehet Isten népét legeltetni és vezeti Jézus útján. Mindennap elmélkedni kell az evangéliumról, hogy át tudjuk adni az életünkkel és a hithirdetés által. Meg kell tapasztalni Isten irgalmasságát a kiengesztelődés szentségében, hogy nagylelkű és irgalmas papok legyünk. Hittel és az Eucharisztia szeretetével kell táplálkozni, hogy azzal tápláljuk a keresztény népet. Legyünk az ima emberei, hogy Krisztus hangjává váljunk, aki magasztalja az Atyát és folyamatosan közbenjár testvéreiért.
Ha nem vagytok készek követni ezt az utat, akkor jobb, ha veszitek a bátorságot, és más utat kerestek. Az egyházban számos mód van a keresztény tanúságtételre. Krisztus követésében nincs helye a középszerűségnek, amely mindig odavezet, hogy Isten népét saját célokra használják fel. Jaj a rossz pásztoroknak, akik magukat legeltetik és nem a nyájat – kiáltanak a próféták (vö. Ez 34, 1-6). Ez a „jaj” gondolkodtasson el benneteket komolyan jövőtökről” – fogalmazott a Szentatya a szeminaristákhoz intézett beszédében.
Magyar Kurír
