Az augusztus 2-ai lapok szemléje
A Krónika.ro Pápai bocsánatkérés a pünkösdistáktól címmel idézi fel, hogy első alkalommal látogatott el katolikus egyházfő egy pünkösdi közösséghez: Ferenc pápa hétfőn a dél-olasz Casertában élő pünkösdisták vendégeként bocsánatot kért az ellenük a fasizmus időszakában bevezetett faji törvényekért. Angelo Scelzo helyettes szentszéki szóvivő történelminek nevezte a pápa és a Giovanni Traettino evangéliumi lelkész vezette olasz pünkösdi egyház tagjainak találkozását. Emlékeztetett rá: Ferenc pápa és Traettino 1998 óta ismerik egymást, többször találkoztak akkor is, amikor Jorge Mario Bergoglio Buenos Aires püspöke volt. A hírportál megállapítja: az egész Latin-Amerikában elterjedt pünkösdista protestáns mozgalom a fejlődő országok legdinamikusabban növekvő keresztény közösségének számít. A Corriere della Sera olasz napilap adatai szerint a keresztények egyharmada a pünkösdi egyházhoz tartozik. A pünkösdisták konzervatív szárnya elutasítja a katolikusokkal való párbeszédet. A Giovanni Traettino vezette közösség ezzel szemben a kapcsolattartást szorgalmazza (A témával kapcsolatban lásd még augusztus 1-jei, tegnapi számunkban a Köszönetet mondott az evangéliumi egyház Ferenc pápa bocsánatkéréséért című hírünket – a szerk.)
A Népszava (8. o.) Vatikáni reform kérdőjelekkel címmel számol be arról, hogy Francesco Coccopalmerio bíboros, a Törvényszövegek Értelmezésével Foglalkozó Pápai Tanács elnöke a Szentszék félhivatalos lapjának, a L’Osservatore Romanónak elmondta: a Vatikán vizsgálja annak lehetőségét, hogyan lehetne gyorsabban felbontani az egyházi házasságot. A tanács mérlegeli, hogy egyetlen bírósági végzés is elegendő lehet-e a házasság felbontásához. A Népszava emlékeztet rá: a Katolikus Egyház tanítása szerint a házasság felbonthatatlan, mert a férj és a feleség életét „maga Isten kötötte össze”. Az egyházi házasság felbontása hosszú folyamat, legalább három évig eltarthat. Nyomós érveket kellett felhozni a házasság felbontása mellett. Ha az egyházi bíróság úgy látja, nem valósult meg a házasság szentsége, semmissé nyilváníthatja a házasságot, és a felek ismét házasságot köthetnek. A Vatikán elképzelései között szerepel, hogy a jövőben ne egyházi bíróságok, hanem egy bíró vizsgálhassa meg a házasságkötés körülményeit, s hozza meg döntését. A lehetőségek között szerepelhet azonban az is, hogy a helyi egyházmegyei vezető is beavatkozzon a folyamatba. Döntés egyelőre nincs. A Népszava azt is felidézi, hogy Ferenc pápa több alkalommal is kifejezésre juttatta azt az óhaját, hogy meg kell könnyíteni az egyházi házasságok felbontását. Februárban közölte: nem szabad elítélni azt, akinek tönkrement a házassága, ítélet helyett szeretetet kell tanúsítani iránta.
Ugyancsak a Népszavában (9. o.) Rónay Tamás Nő a franciaországi antiszemitizmus címmel ír arról, hogy a gázai válság kapcsán Franciaországban előtérbe került egy eddig inkább a szőnyeg alá söpört probléma: a növekvő antiszemitizmus. Az Izrael-ellenes tüntetések egyre hevesebbek, a megmozdulások résztvevői többször is összecsaptak a rendőrökkel. Már 2012-ben 58 százalékkal nőtt az antiszemita támadások száma az előző évhez viszonyítva. Feszültségforrás a magas munkanélküliség és a muzulmán bevándorlók lassú integrációja is. A hatmilliós muzulmán lakosság körében az átlagnál magasabb, egy korábbi felmérés szerint 30 százalékos az állástalanok aránya. A Le Monde 2010-es felmérése szerint a megkérdezettek 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy veszélyesnek találja az iszlám vallást. Kétharmaduk szerint a muszlimok nem integrálódtak megfelelően a társadalomba, 61 százalék ezért őket magukat tette felelőssé.
Az Újszó.com A nigériai kormány ideológiai harcot indít a Boko Haram ellen címmel számol be arról, hogy erőszak helyett „puha” eszközökkel, például az oktatáson keresztül tervezi megfékezni a nigériai kormány az országban egyre nagyobb problémát jelentő terrorizmust. Az észak-nigériai nagyváros, Kaduna egyik iszlám iskolájában tanított hitvallásban az áll, hogy a Boko Haram és a hozzá hasonló szélsőséges csoportok erőszakos ideológiája elítélendő. Az üzenet azonban nem mindenkihez jut el. Ennek a tanintézetnek volt a diákja többek között Umar Farouk Abdulmutallab is, aki 2009 karácsonyán az alsónadrágjába rejtett robbanóanyaggal próbált meg felrobbantani egy Amszterdamból Detroitba tartó amerikai utasszállító gépet. Kísérlete az utasok hathatós fellépése nyomán meghiúsult. Abdulmutallab egy jómódú észak-nigériai családban nevelkedett, majd egy jemeni al-Káida-táborban radikalizálódott. Példája azt mutatja, hogy még a viszonylag liberális muszlim oktatásban részesülő fiatalokat is meg tudják fertőzni a radikális iszlám tanok. A nigériai kormány új programjával ez utóbbi jelenség ellen akar küzdeni.
A kadunai iskolában továbbra is a toleranciára nevelik a diákokat, a kormány pedig most arra készül, hogy ezt az üzenetet az utóbbi öt évben ezreket – köztük nagyrészt keresztényeket – megölő Boko Haram visszaszorítását célzó stratégiája részévé tegye. Múlt héten 82 ember halt meg a brit gyarmati időkben az északi országrész fővárosának számító településen történt öngyilkos merényletekben, amelyeket szintén a terrorszervezet számlájára írnak. Szulajman Szaiki, az iskola igazgatója elmondta: „Mi azt tanítjuk a gyerekeknek, hogy amit a Boko Haram művel, az az iszlám vallás teljes félreértelmezése, valamint azt, hogy Mohamed próféta könyörületes volt, sőt Medinában együtt élt a nem muszlimokkal is.” A tervek szerint a kadunai tanintézethez hasonló Korán-iskolák lesznek a szeptemberben induló kormányzati stratégia alappillérei. Az egyik legfontosabb feladat a Boko Haram azon állításának cáfolata, amely szerint a világi tanítás iszlámellenes. Bár az iskola csak Korán-verseket és a muszlim hit más tanait oktatja, emellett arra buzdítja mind a háromszáz diákját, hogy vegyen részt tudománnyal vagy irodalommal kapcsolatos különórákon is. Fatah Abdul, az intézet egyik diákja elítéli az iszlám nevében hirdetett erőszakos tanokat: „A vallásunk nem foglalkozik gyilkossággal. A Boko Haram teljesen eltér attól, amit a vallásunk támogat (...) És az sem igaz, amikor azt mondják, hogy egy iszlám államra van szükségünk. A vezetésnek nem kell iszlámnak lennie.”
Ahmed Gumi, egy kadunai belvárosi mecset imámja, Észak-Nigéria egyik legnépszerűbb hittudósa helytelennek nevezte, hogy a Boko Haram tagjai az iszlám vallásra hivatkoznak bűnös tevékenységük közben. Szerinte egy iszlám állam létrehozása visszalépést jelentene a társadalom számára. Figyelmeztetett: „Ahhoz, hogy egy állam fennmaradjon, erős civilizációra, oktatásra, pénzre, ügyvédekre, orvosokra van szükség. AK–47-esekkel a vadonban nem lehet civilizációt létrehozni.”
A Népszabadság (Magunkra maradtunk… Hétvége melléklet 4–5. o.) Kállai Ernő volt kisebbségi ombudsmannal, az MTA Kisebbségkutató Intézetének tudományos munkatársával készített interjút, aki leszögezte: a cigányok múltját mások írták, a jelenét is mások írják, a jövőjét is mások tervezik. Az eddig járt utak a romák számára sehová nem vezetnek, és a cigányoknak szerinte végre rá kell ébredniük: senkitől nem várhatnak segítséget, csak magukra számíthatnak. Kállai úgy látja: a roma fiatalok nem feltétlenül járnak a kormány által támogatott roma keresztény szakkollégiumokba, „de azok létrehozását – talán öt van belőlük – kivételesen a jó kormányzati intézkedések közé sorolom. Nem a keresztényen van a hangsúly, hanem azon, hogy roma fiatalok lehetőséget kapnak az értelmiségivé válásra. Sokakat ismerek közülük, kurzusokat tartok, közösen végzünk kutatásokat. Teljesen jó fej, a világra nyitott, értelmes gyerekek… Remélem, hogy a cigány értelmiség most jelentkező, harmadik generációja változást hoz.”
Bodnár Dániel/Magyar Kurír
