Ferenc pápa május 25-én, vasárnap délután érkezett meg Tel Avivba, miután Betlehemben elbúcsúzott Palesztinától. A Vatikáni Rádió tudósít az ott elmondott beszédről.
Tel Aviv-Jaffa Izrael legnagyobb gazdasági és kulturális központja, 360 ezer lakossal. A város 1950-ben jött létre az antik jaffai kikötő és a héber peremvidék összevonásával, s Tel Avivnak, azaz a tavasz dombjának nevezték el.
A Szentatya a város Ben Gourion nevű repterére érkezett helikopterrel, ahol Izrael államfője és miniszterelnöke várta őt, további politikai, polgári és vallási vezetőkkel együtt. A fogadásnál jelen volt egy fiatalokból álló kórus is. Az államfő és miniszterelnök köszöntő beszédei után Ferenc pápa mondta el beszédét, amelynek bevezetőjében megköszönte Izrael állam vendéglátását, amit örömmel látogat meg zarándokútja során.
Amint tudjátok – mondta a pápa –, VI. Pál történelmi útjának ötvenedik évfordulóján zarándokolok ide. Azóta sok dolog megváltozott a Szentszék és Izrael állam között: a diplomáciai kapcsolatok, amelyek immár húsz éve állnak fenn közöttünk, elősegítették a jó és szívélyes kapcsolatok fejlődését, mint ahogy erről a már aláírt és ratifikált két egyezmény tanúskodik, valamint amelyik még tökéletesítés alatt áll. Ebben a lelkületben fejezem ki üdvözletemet Izrael egész népének, és kívánom, hogy valósuljanak meg a béke és a fellendülés iránti vágyakozásai – mondta beszédében a Szentatya.
Elődeim nyomdokában zarándokként érkeztem a Szentföldre, ahol több ezer éves történelem bontakozik ki, s amelyhez a három nagy egyistenhitű vallás – a zsidó, a keresztény és az iszlám – születésének és fejlődésének alapvető eseményei fűződnek, ami miatt az emberiség nagy része számára lelkiségi hivatkozási pontot jelent. Kívánom, hogy ez az áldott föld legyen egy olyan terület, ahol ne legyen hely azok számára, akik felhasználva saját vallási hovatartozásuk értékeit intoleránsakká és erőszakosakká válnak másokkal szemben – fejezte ki óhaját Ferenc pápa.
Szentföldi zarándoklatom során – folytatta a Szentatya –, felkeresek néhány helyet, a legjelentősebbek közt Jeruzsálemet, az egyetemes értékű várost. Jeruzsálem „a béke városát” jelenti. Így akarta Isten, és akarnia kéne minden jóakaratú embernek, hogy így legyen. De sajnos ez a város még a hosszú konfliktusok következményei által gyötört. Mindannyian tudjuk, mennyire sürgős lenne a béke szükségessége, nem csak Izrael, hanem az egész vidék számára. Meg kell sokszorozódnia ezért az erőfeszítéseknek és energiának az igazságos és tartós megegyezést célzó erőfeszítések eléréséhez a már sok fájdalmat okozott konfliktusok közepette. Minden jóakaratú emberrel egységben kérem, hogy a felelősséggel megbízottak tegyenek meg mindent a nehézségek összességének elfogulatlan megoldásáért, hogy így az izraeliek és palesztinok is békében élhessenek. Mindig bátorsággal szükséges hozzáfogni és nem szabad belefáradni a párbeszéd, a kiengesztelődés és a béke útjába. Nincs más lehetőség! – hangsúlyozta Ferenc pápa, majd pedig megújította a felhívást, amit XVI. Benedek tett erről a helyről: legyen egységesen elismert, hogy Izrael államnak joga van létezni, valamint békének és biztonságnak örvendeni egészen a nemzetközi elismerésekig. Legyen hasonlóképpen elismert, hogy a palesztin népnek joga van egy szuverén hazára és hogy méltóságban éljen, illetve szabadon utazhasson. A „kétállamú megoldás” váljék valósággá, ne csak álom maradjon.
Beszédében ezt követőn Ferenc pápa utalt arra, hogy az országban tett látogatása során felkeresi a Yad Vashem emlékhelyet is, amely a Shoah által áldozatul esett zsidók millióinak állít emléket. A Shoah annak a tragédiának a jelképe, hogy hová juthat a hamis ideológiák által ösztökélt emberi rossz, ami elfelejti az alapvető emberi méltóságot. A Szentatya kérte az Urat, hogy ne történjen újra sohasem ilyen bűntény, aminek annyi keresztény és mások is áldozataivá váltak. A múltra emlékezve olyan nevelésre törekszünk, amelyben a kizárás és összecsapás helyet adnak a befogadásnak és találkozásnak, ahol nem lesz többé helye semmilyen formában kifejezett antiszemitizmusnak, összecsapásoknak, diszkriminációnak vagy intoleranciának az emberek és népek között – mondta a pápa.
Nagyon fájó szívvel gondolok azokra, akik életüket vesztették a Brüsszelben végrehajtott szombati kegyetlen merényletben. Ismételten elítélem az antiszemita gyűlöletcselekmény bűntettét. Az irgalmas Isten kegyelmébe ajánlom az áldozatokat és imádkozom a sebesültek gyógyulásáért. Az utazás rövidsége elkerülhetetlenül korlátozza a találkozások lehetőségét. Minden izraeli állampolgárt üdvözlök és lelki közelségemet fejezem ki különösen azoknak, akik Názáretben és Galileában élnek, ahol sok keresztény közösség is jelen van.
A püspökökhöz és a keresztény hívekhez fordulva a pápa testvéri és szívélyes üdvözletét küldte. Arra buzdította őket, hogy bizalommal ás reménnyel folytassák tanúságtételüket a kiengesztelődés és a megbocsátás érdekében, követve Urunk Jézus tanítását és példáját, aki életét adta az ember és Isten, testvér és testvér közötti békéért. Legyetek a kiengesztelődés kovászai, a remény hordozói, a szeretet tanúságtevői. Biztosítalak benneteket, hogy mindig jelen vagytok imáimban.
Végül Ferenc pápa ismét köszönetet mondott az elnöknek, a miniszterelnöknek és a jelenlevőknek a fogadtatásért. A béke és a jólét szálljon bőségben Izraelre. Isten áldja meg népét a békével! Shalom – zárta beszédét a Szentatya a Tel Aviv-i repülőtéren vasárnap délután.
Magyar Kurír
