A május 27-i lapok szemléje

Ferenc pápa szentföldi apostoli látogatásáról

A Népszabadság (3.o.) Peresz és Abbasz a Vatikánba készül, a Népszava (8.o.) Történelmi gesztusok más egyházaknak, a Magyar Hírlap (5.o.) A „maga módján” segített Ferenc pápa, a Magyar Nemzet (1.,14.o.) Ferenc pápa a Siratófalnál, a kronika.ro Ferenc pápa tiszteletét tette Izrael hősei és áldozatai előtt címekkel számolnak be Ferenc pápa szentföldi apostoli látogatásának harmadik, utolsó napjáról.

A Népszabadság kiemeli, hogy a Szentatya békeimára a Vatikánba invitálta Simon Peresz izraeli államfőt és Mahmud Abbasz palesztin elnököt, akik a meghívást elfogadták. Izraeli tisztviselők szerint már június 6-án sor kerülhet a békeimára.

A Magyar Hírlap idézi Federico Lombardi szentszéki szóvivőt, aki szerint Ferenc pápa kezdeményezésének kizárólag „vallási küldetése” van, politikai vagy javaslattételi szándék nincs mögötte. Lombardi úgy fogalmazott, hogy a Szentatya „a maga módján” szeretne segíteni a feleknek. Az MH azt is megemlíti, hogy tegnap egy szóváltás is lezajlott a pápa és az izraeli kormányfő között. Benjamin Netanjahu kijelentette: „Jézus ezen a földön (Izraelben) járt és héberül beszélt.” A mellette álló egyházfő azonban közbevágott: „Arámul.” Erre a miniszterelnök úgy válaszolt: „Arámul beszélt, de tudott héberül.” Egy Reutersnek nyilatkozó nyelvész szerint leginkább az utóbbi mondat fedi az igazságot.

A Magyar Nemzet a pápai út politikailag legérzékenyebb helyszínének nevezi Izraelt, ezért Ferenc pápa a programtól eltérően vasárnap megállt imádkozni a palesztin területen húzódó elválasztó falnál, és állítólag izraeli kérésre koszorúzta meg Herzl Tivadar, Izrael szellemi alapítójának sírját, ami közvetlenül úgy értelmezhető, hogy ezzel elismerte az országot.

A Népszava megállapítja: Ferenc pápa szentföldi látogatásának utolsó napján ökumenikus gesztusok sorát tette. Ellátogatott az iszlám hívők szent helyének tartott Sziklamecsethez, a zsidók legszentebb helyéhez, a Siratófalhoz, Herzl Tivadar, a cionizmus atyjának sírjához, valamint a holokauszt áldozatainak emléket állító Jad Vasem múzeumba.

A kronika.ro beszámolója szerint a Jad Vasem múzeumban az intézmény „Emlékezés sátra” nevű épületében Ferenc pápa beszédében teológiai kérdéseket tett fel. „Ezen a helyen újra halljuk Isten hangját. Hol vagy Ádám? Nagy gonosz hatolt közénk, amilyen soha korábban. Add meg nekünk a kegyelmet, hogy szégyellhessük az emberek tettét, hogy szégyellhessük ezt a hatalmas bálványimádást” – mondta az egyházfő. „Soha többé, Uram, soha többé” – tette hozzá.

A maszol.ro és az ujszo.com Ferenc pápa nem zárja ki, hogy egyszer majd lemond című tudósításai szerintkeddre virradóra, miután a repülőgépen az újságírók feltették a kérdést a pápának, visszavonulna-e, ha egészsége nem engedné, hogy megfelelően vezesse az 1,2 milliárd fős katolikus közösséget, a Szentatya azt válaszolta: „Azt teszem majd, amit az Úr mond. Úgy vélem, XVI. Benedek esete nem egyedülálló. Intézményként kellene rá tekintenünk, aki megnyitott egy ajtót, a nyugalmazott pápáét” – mondta a 77 éves egyházfő. Hozzátette: az, hogy az emberek manapság sokáig élnek, valószínűbbé teszi, hogy a jövőben a pápák lemondanak egészségi okokból. „Lesz-e több pápai lemondás? Isten tudja, de megvan rá az esély” –fogalmazott. Ferenc pápa a kiskorúak szexuális bántalmazásával kapcsolatban kijelentette: az ilyen bűnök sátániak, és mindenkivel, így a bíborosokkal szemben is zéró toleranciát hirdet az egyházban, aki gyerekeket molesztált. Közölte: jövő hónap elején pápává választása óta először találkozik az áldozatok egy kisebb csoportjával. A találkozón ott lesz Sean Patrick O'Malley, Boston érseke, a vatikáni pedofíliaellenes bizottság vezetője is. A mintegy nyolc, jórészt európai áldozat részt vesz majd a pápa által bemutatott misén, s utána kerül sor a találkozóra. Arra a kérdésre, hogy fellép-e a szexuális bántalmazással vádolt bíborosok ellen, azt válaszolta: „senki sem lesz apuci kisfia”, senki nem élvez privilégiumokat. Hozzáfűzte, hogy jelenleg három bíboros ellen folyik vizsgálat. A molesztálás undorító bűn, „mert a pap, aki elköveti, az Úr Testét árulja el. Olyan, mint egy fekete mise” – fogalmazott. Jelentések megjegyezték, hogy a pápa szavai a pedofilbotránnyal kapcsolatban elhangzott legkeményebbek közé tartoztak az ügy több mint tíz évvel ezelőtti kirobbanása óta.

Ferenc pápa kitért a cölibátusra is, amellyel kapcsolatban kijelentette: ez az intézmény nem dogma – a keleti katolikus egyházakban vannak házas papok –, és az ajtó mindig nyitva áll, hogy megvitassák ezt a témát. Megjegyezte azonban, hogy jelenleg vannak sürgetőbb ügyek. A cölibátust az élet által diktált szabálynak nevezte, amelyet ő nagy tiszteletben tart, és úgy véli, hogy nagy ajándék az Egyháznak. Szentföldi látogatásával kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a Simon Peresz izraeli és Mahmud Abbász palesztin elnökkel a Vatikánban tartandó békeima nem közvetítési kísérlet. „A találkozó a Vatikánban az imádkozást szolgálja majd, azért gyűlünk össze. Utána mindenki hazatér” – magyarázta. A találkozó időpontjának június 6-át valószínűsítették a források.

Egyéb témák

A Magyar Hírlap (1.,4.o.) Ötvenéves a nagyhatású vatikáni nyilatkozat címmel részletesen, a Magyar Nemzet (2.o.) Értékeket rejt a zsidóság címmel röviden tudósítanak a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tegnapi konferenciájáról, amelyet a II. Vatikáni Zsinat Nostra Aetate kezdetű, a katolikus egyház és más vallások viszonyáról szóló, ötven éve született dokumentumról tartottak. A lap kiemeli, hogy Erdő Péter bíboros, prímás beszédében leszögezte: „A zsidóság és a kereszténység viszonya egészen különleges, értékes kapcsolat” (Lásd tegnapi, május 26-ai számunkban a Konferencia a vallásközi párbeszéd Magna Chartájától című hírünket – a szerk.)

A Magyar Hírlap (Karitász-segély… 14.o.) közli, hogy segélyszállítmányt indít ma Belgrádba a Magyar Katolikus Karitász. A szervezet tegnapi közleményében hangsúlyozta: több száz év legsúlyosabb árvize pusztított, a halálos áldozatokat is követő katasztrófában több tízezer embert kellett kimenekíteni, a földcsuszamlások több száz család házát sorolták el. A hegyvidéken falvakat temetett be a sár. Három nap alatt három hónapnak megfelelő csapadék esett, amire százhúsz éve nem volt példa a térségben.

Az erdon.ro A váradi várba zarándokoltak címmel számol be arról, hogy a váradi esperesi kerület tavalyi kezdeményezése nyomán az idén is gyalogos zarándokútra indult május 25-én vasárnap Nagyvárad római katolikus népe a velencei római katolikus templomtól Szent László sírjához. A vártemplomnál Fodor József általános helynök, a káptalan vezetője, és Ján Mlinárcsik plébános fogadta az érkezőket. Pék Sándor kerületi esperes emlékeztetett rá: annak idején Szent László a várban építette fel az első székesegyházat, itt volt a sírja, az évszázadok folyamán pedig keresztények tömege zarándokolt ide, hogy imáival a közbenjárását kérje bajainak, peres ügyeinek kedvező megoldása érdekében.

A szentmise főcelebránsa Böcskei László megyéspüspök volt, aki bevezetőjében hangsúlyozta: napjainkban is aktuális Izajás próféta buzdítása, aki arra hívott, hirdessük úgy, hogy mindenki hallja: megváltotta az Úr az ő népét. Ezt jelezte a körmenet is, mely nem halotti felvonulás volt, hanem az imák és szent énekek azt nyomatékosították, hogy Várad katolikus népe napjainkban is Szent László hitére támaszkodva kéri az ő közbenjárását azért, hogy bátran és kitartóan tudjon kereszténységéről tanúságot tenni a világ előtt. Az evangéliumi részlet Szent János könyvéből szólt. Prédikációjában Fodor József felidézte: első keresztény őseink is a katakombákba vonultak elődeik sírjához, hogy imáikkal erőt gyűjtsenek hitük megtartásához. Az özvegyek a vértanúk sírjánál magasra emelték a gyermekeiket, és azt mondták: nézd fiam, itt van édesapád, aki Jézus Krisztusért adta életét! Tanulj tőle bátorságot, hogy mindig tarts ki a szent hitet mellett! Később Szent László mutatott példát arra nézve, hogy milyen tulajdonságokkal kell rendelkezzen, magasztos eszméket kell kövessen egy olyan igazi keresztény, akinek erényei közé tartozik az erkölcsi tökéletesség. Szent elődje, Szent István nyomában haladt, amikor kegyes uralkodása által biztosította népe jövőjét. Keresztény uralkodó volt a szó legnemesebb értelmében, amikor büntetett, azt is szeretetből tette, igazságos volt, szelíd volt a fenyítésben. Erkölcsi nagysága révén példakép minden idők emberének, hiszen hitelesen megmutatta, miképp lehet szeretni a hazát, s egyúttal hűséggel szolgálni a hitet.

A szentmise után a zarándokok a Boldogságos Szűz közbenjárását kérték az ő tiszteletére szentelt első székesegyház helyén felállított Mária-oltár körül.

Ugyancsak az erdon.ro Angyalok, vécék és graffitik egy szudáni kolostorban címmel adja hírül, hogy egy 15 latrinából álló mellékhelyiséget, eddig ismeretlen feliratokat és graffitikat fedeztek fel egy, a mai Szudán északi részén található núbiai templomban, amely a szakemberek szerint méretét tekintve az egyiptomi Szent Katalin-kolostorhoz hasonlítható. A hírportál emlékeztet rá: a sivatag közepén elterülő al-Ghazali oázisban, Meroé városától 15 kilométerre, a núbiai fáraók piramisairól ismert régióban egy több mint 1300 éves keresztény kolostor áll. 1821-ben fedezték fel az elhagyatott épületet, amelynek feltárását 1953-1954-ben kezdték meg szudáni régészek. A kolostor temploma a núbiai viszonyokhoz képest hatalmasnak tekinthető a maga 28x13 méteres területével. Az alapja homokkőből, a felsőbb részei sárból készült téglákból épültek. Középen egy főhajó, két oldalán egy-egy oldalhajó található, a vakolat pedig tele van középkori „graffitival". Egy lengyel régész- és restaurátorcsoport idén márciusban fejezte be három hónapig tartó munkáját a helyszínen, ahol a templomtól keletre folytattak ásatásokat. Arra számítottak, hogy a bizánci szokásoknak megfelelően egy temetőre fognak bukkanni, ahol előkelők aludják örök álmukat. Ehelyett teljesen mást találtak. A kolostor keleti fala mentén 15 darab, egy sorban álló illemhely maradványa bukkant elő, ami különleges felfedezésnek számít, ugyanis sehol máshol Núbiában nem fedeztek fel ekkora méretű mellékhelyiséget – közölte Artur Obłuski ásatásvezető, a chicagói egyetem munkatársa. Ez is bizonyíték arra, hogy a közeli kolostort népes szerzetesközösség lakta, amely nagyszámú zarándokcsoportokat is fogadhatott. Obłuski elmondta, hogy minden mellékhelyiség egy-egy szoba sarkában kapott helyet. A középkori Szudánban kerámia vécécsészét használtak, a „WC-papírt” pedig közösen használták. Utóbbit kerámiadarabkákból készítették el, amelyek éles oldalait a kényelmesebb használat végett lecsiszolták - ezen használati tárgyakból korábban többet is találtak a szakemberek.

Grzegorz Ochała, a varsói egyetem munkatársa arról beszélt, hogy a restaurátorok főként a 7. század első felében keletkezett, vakolatnak szánt sárréteg állagmegóvására összpontosítottak. „A vakolat tisztítása lehetővé tette számunkra, hogy több, korábban nem ismert feliratot, Jézust, illetve szenteket ábrázoló képet tárjunk fel.” A kutatás világosan megmutatta, hogy a középkori Núbia más helyeihez hasonlóan az al-Ghazali oázisban is virágzott az angyalkultusz: a templom északi falán lévő több feliraton is azonosítani lehetett a négy arkangyal, Mihály, Gábriel, Rafael és Uriel nevét. Különösen fontosak azok az írások, amelyeket használati tárgyakon fedeztek fel a szakemberek. Rábukkantak például egy kerámiatálra, amelyre az Angeloforosz név volt rávésve. Ochała szerint ez is az angyalkultuszt erősíti, ugyanis e név jelentése is az isteni küldöttekre utal: a „hírhozó”.

Magyar Kurír